Az otthoni égbolt tükre.

Az otthoni égbolt tükre.

I.

Valami maradt az északi városokban belőlem,
valami maradandó, a halált is túlélő, időtlen.

A mocskos negyedekben laktanyák bánkódnak,
valami ott maradt belőlem a zokogó dobszóban.

És olykor a sivár, külvárosi, esős estéken szótlan,
valami belőlem felgyúl, s mind a fénybe mosódnak.

És amíg a szél elveszíti erejét nagy szégyenében,
valami belőlem már meghal a harang zenéjében.

Georges Rodenbach.