Egy hullámzó folyó
Egy hullámzó folyó partjára ülj le szépen
s nézd el, amint örök sodrával elsiet;
fut, hömpölyög az ár, fodrot fodorra vet,
úgy rója szüntelen nedves útját a réten.
De az első habot nem látod soha mégsem,
azt, mely valaha folyt; cseréli a vizet,
naponta elfolyik, és mégis ugyanegy
folyónak nevezed, s mindig egyforma néven.
Így változunk mi is: izmunkban az erő
holnap már nem olyan, mint ma volt, az idő
egyre csökkenti, és szegény testünk elernyed.
De egyformán kísér holtomiglan nevem,
s bár ma nem az vagyok, aki tegnap velem
elmúlva élt, azért csak úgy neveznek.
Jean-Baptiste Chassignet.
Egy hullámzó folyó partjára ülj le szépen
s nézd el, amint örök sodrával elsiet;
fut, hömpölyög az ár, fodrot fodorra vet,
úgy rója szüntelen nedves útját a réten.
De az első habot nem látod soha mégsem,
azt, mely valaha folyt; cseréli a vizet,
naponta elfolyik, és mégis ugyanegy
folyónak nevezed, s mindig egyforma néven.
Így változunk mi is: izmunkban az erő
holnap már nem olyan, mint ma volt, az idő
egyre csökkenti, és szegény testünk elernyed.
De egyformán kísér holtomiglan nevem,
s bár ma nem az vagyok, aki tegnap velem
elmúlva élt, azért csak úgy neveznek.
Jean-Baptiste Chassignet.
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire