Szemed.

Szemed

Szemed szívem egész körülveszi,

édes táncával körül repdesi,

idő dicsfénye, biztos éji bölcső;

s csak azért nem tudom mindazt, mit éltem,

mert szemeid nem mindig láttak engem.


Nappali lombozat, hajnali harmatok,

szél nádasa, illatos mosolyok,

szárnyak, a földet fénybe foglalók,

éggel és tengerrel rakott hajók,

zaj űzői, színek forrásai.


Csillag-szalmában rak fészket a hajnal,

onnan kel madárfióka-illatokkal.

Mint a tisztaságon múlik a nap,

fénylő tekinteteden múlik a világ,

s minden csepp vérem szemedbe szökik.

Paul Éluard.