Ikarusz

Ikárusz

Ikárusz hullt le itt, az ifjú vakmerő,

Ki bátran égre szállt, gátat se nézve hol lát,

S bár teste mélybe dőlt, veszítve gyenge tollát,

A bátrak szívében irigy vágyat ver ő:


Mert boldog munka az, hol a dicső erő

Nyert díja túlragyogja bukása törpe voltát,

És boldog az a balsors, mely ily haszonba folyt át,

Hogy hőse, bár legyőzve, mégis örök nyerő!


Az új, hallatlan úttól e gyermek meg se döbbent,

Tudása nem röpült még, de bátor szíve röppent,

S íme! a Legszebb Csillag tüze égette meg!


Így halt meg, szédítőn merész kalandba vágva,

Az ég volt: drága vágya, s a tenger: síri ágya,

Van vágy még ily dicső, s van sír még ily remek?


Philippe Desportes.