Almáskertben.

Almáskertben.

Simone, gyerünk a kertbe

karodon vesszőkosárka.

Rákiáltunk az almafákra,

ha beértünk a kertbe:

Eljött az almaszezon.

Gyerünk a kertbe, Simone,

gyerünk a kertbe.


Darázsraj köröz a fákon,

szállna az édes gyümölcsre:

akárha kaptár zümmögne

morajlik körbe a kánon.

Minden ág tömött nagyon,

gyerünk a kertbe, Simone,

gyerünk a kertbe.


Szedjük le mind egy szálig,

a nemest, a fényes- kényest,

és borhoz is találsz itt

húsos, savanykás-édest.

Eljött az almaszezon,

gyerünk a kertbe, Simone,

gyerünk a kertbe.



Aurád köré nőnek

-a ruhád, kezed tele,

hajad is parfümös vele-

illatfelhői az ősznek.

Minden ág tömött nagyon,

gyerünk a kertbe, Simone,

gyerünk a kertbe.



Simone, légy te a kertem,

almafám, mézes varázs;

Simone, ne zúgjon más darázs

szívedben, ez az én kertem.

Eljött a darázsszezon,

gyerünk a kertbe, Simone,

gyerünk a kertbe.


Rémy de Gourmont.