A földműves

A földműves


Vetőzsákot, ekét, jármot és boronát,

ekevasat s a jó kaszát élesre fenve,

mely szérűnyi kalászt egy nap arat le rendre,

s villát, mely a paraszt kévéit nyújtja át,


mindezt az ismerős, ma már nehéz igát

a vén Pármísz a nagy Reára hagyja: lenne

termékeny általa a mag, ha megteremne.

A vállán nyolcvan év; dolgát megtette hát.


Majd egy évszázadig, izzó napon, szegényen

törte a vad ugart, ásóval a kezében;

így élt örömtelen, s immár semmit se bán.


De elfáradt nagyon a tarlón hajladozva,

s ha meghal, azt hiszi, a holtak közt talán

földet szánt majd, s rögét Erebus árja mossa.


José-Maria de Heredia.