dimanche 14 septembre 2014
Ce n'est pas moy que l'on abuse ainsi.
Ce n'est pas moy que l'on abuse ainsi :
Qu'à quelque enfant, ces ruzes on emploie,
Qui n'a nul goust, qui n'entend rien qu'il oye :
Je sçay aymer, je sçay hayr aussi.
Contente toy de m'avoir jusqu'ici
Fermé les yeux ; il est temps que j'y voie,
Et que meshui las et honteux je soye
D'avoir mal mis mon temps et mon souci.
Oserois tu, m'ayant ainsi traicté,
Parler à moy jamais de fermeté ?
Tu prendz plaisir à ma douleur extreme ;
Tu me deffends de sentir mon tourment,
Et si veux bien que je meure en t'aimant :
Si je ne sens, comment veus tu que j'aime ?
Étienne de La Boétie.
vendredi 12 septembre 2014
Ma nagy volt a meleg.
Ma nagy volt a meleg.
Ma nagy volt a meleg, a nap tikkadtan égve
megsárgította a szép Ceres nagy haját;
nodehát lebukott; s az édes esten át
megyünk Margit meg én a hűvös félsötétbe.
Az erdőn át megyünk, úttalan útra térve,
Ámor halad elöl, mi követjük nyomát,
s ha nem tetszik a zöld, sűrű erdőn az ág,
hogy lássuk szép szint, lesétálunk a rétre.
Így élünk gondtalan, mit bánjuk, mit csinál
az udvar odafönn, a város, a király.
Médoc, édes hazám, oly elhagyott vagy, oly vad!
Nincsen olyan vidék, mely nékem kedvesebb,
s még szebb, mert itt vagy az Isten háta megett,
később tudom meg így ezer baját koromnak.
Étienne de La Boétie.
Fordította:Nemes Nagy Ágnes
Ma nagy volt a meleg, a nap tikkadtan égve
megsárgította a szép Ceres nagy haját;
nodehát lebukott; s az édes esten át
megyünk Margit meg én a hűvös félsötétbe.
Az erdőn át megyünk, úttalan útra térve,
Ámor halad elöl, mi követjük nyomát,
s ha nem tetszik a zöld, sűrű erdőn az ág,
hogy lássuk szép szint, lesétálunk a rétre.
Így élünk gondtalan, mit bánjuk, mit csinál
az udvar odafönn, a város, a király.
Médoc, édes hazám, oly elhagyott vagy, oly vad!
Nincsen olyan vidék, mely nékem kedvesebb,
s még szebb, mert itt vagy az Isten háta megett,
később tudom meg így ezer baját koromnak.
Étienne de La Boétie.
Fordította:Nemes Nagy Ágnes
jeudi 11 septembre 2014
Ce jourd'huy du Soleil la chaleur altérée.
Ce jourd'huy du Soleil la chaleur altérée
A jauny le long poil de la belle Ceres :
Ores il se retire ; et nous gaignons le frais,
Ma Marguerite et moy, de la douce seree,
Nous traçons dans les bois quelque voye esgaree :
Amour marche devant, et nous marchons apres.
Si le vert ne nous plaist des espesses forests,
Nous descendons pour voir la couleur de la pree ;
Nous vivons francs d'esmoy, et n'avons point soucy
Des Roys, ny de la cour, ny des villes aussi.
Ô Medoc, mon païs solitaire et sauvage,
Il n'est point de païs plus plaisant à mes yeux :
Tu es au bout du monde, et je t'en aime mieux ;
Nous sçavons apres tous les malheurs de nostre aage.
Étienne de La Boétie.
mardi 9 septembre 2014
Az ember_részletek
Az ember_részletek
(in memoriam René Koltz)
A bőröm érzi
a nedves udvarokat
az elhagyott mezőket
A világ szélére
támaszkodom
Te nem vagy sehol
…
A szavak gurulnak
közöttünk
mint a csend
kemény kövei
…
Nem tudom
hogy rendben vagy rendetlenségben
élek-e
Ma tegnap van-e
vagy holnap
vagy a kettő együtt
Anise Koltz.
Fordította: Dabi István
(in memoriam René Koltz)
A bőröm érzi
a nedves udvarokat
az elhagyott mezőket
A világ szélére
támaszkodom
Te nem vagy sehol
…
A szavak gurulnak
közöttünk
mint a csend
kemény kövei
…
Nem tudom
hogy rendben vagy rendetlenségben
élek-e
Ma tegnap van-e
vagy holnap
vagy a kettő együtt
Anise Koltz.
Fordította: Dabi István
samedi 30 août 2014
L’homme
L’homme (détails)
(à René Koltz in memoriam)
Ma peau sent
les cours humides
les champs abandonnés
Je me penche
sur les bords du monde
Tu n'es nulle part
…
les mots roulent
entre nous
comme des pierres
dures de silence
…
J'ignore
si je vis dans l'ordre
ou le désordre
Si aujourd'hui est hier
ou demain
ou les deux ensemble
Anise Koltz.
vendredi 29 août 2014
Külső - belső
Külső - belső (részletek)
Hol van az a hely
amit pótolni nem lehet?
Senki sem véd meg minket
megszokjuk a csendet
…
Amikor megyek
a világmindenség megy
velem
Én a lépés vagyok
a lépésben
Megyek
hogy találkozzam önmagammal
…
A bőrömet dátumok borítják
– régi előjegyzési naptár
Nézem hogyan vonul el az élet
az erkélyem magasából
tanulmányozva a vasúti menetrendet
bár fel nem szállok már vonatra
…
A szerződés
a testemmel már
lejár
Egyenként
eltörlöm a lábnyomaimat
befedve azokat homokkal.
Anise Koltz verse
Fordította: Dabi István
Hol van az a hely
amit pótolni nem lehet?
Senki sem véd meg minket
megszokjuk a csendet
…
Amikor megyek
a világmindenség megy
velem
Én a lépés vagyok
a lépésben
Megyek
hogy találkozzam önmagammal
…
A bőrömet dátumok borítják
– régi előjegyzési naptár
Nézem hogyan vonul el az élet
az erkélyem magasából
tanulmányozva a vasúti menetrendet
bár fel nem szállok már vonatra
…
A szerződés
a testemmel már
lejár
Egyenként
eltörlöm a lábnyomaimat
befedve azokat homokkal.
Anise Koltz verse
Fordította: Dabi István
jeudi 28 août 2014
Intérieur - Extérieur .
Interieur - Extérieur (détails. )
Où se trouve le lieu
de ce qui ne peut avoir lieu?
Personne ne nous sauve
nous nous habituons au silence
…
Quand je marche
l'univers marche
avec moi
Je suis le pas
dans le pas
Je marche
à ma rencontre
…
Ma peau est couverte de dates
– agenda périmé
Je regarde défiler la vie
du haut de mon balcon
étudiant les horaires de train
que je ne prendrai plus
....
Déjà le contrat
avec mon corps
prend fin
Un à un
j'efface mes pas
en les comblant de sable.
Anise Koltz.
lundi 25 août 2014
A malom.
A malom.
Egyetlen pont vagyok, órája
A tájnak, melyben szomszédos az est,
A folyó, a templom, s az öreg malom:
Harangláb tornyosul, a fa ellenáll,
Jár a kerék, s a szürke víz
Tovafut a téli szél alatt.
Menni hagyják hajnaltól hajnalig,
S így őröl gabonát, fűrésszel
Koporsódeszkát, s a henyélőt
Töprengésre készteti a nyugodt mozgás,
Mely folyvást erőt termel
Hasznosítván az anyagszerű időt
Míg az emberi kiáltozás elhal
A puha hótakaró felett.
Hédi Kaddour.
Fordította:Nagy Attila Kristóf
Egyetlen pont vagyok, órája
A tájnak, melyben szomszédos az est,
A folyó, a templom, s az öreg malom:
Harangláb tornyosul, a fa ellenáll,
Jár a kerék, s a szürke víz
Tovafut a téli szél alatt.
Menni hagyják hajnaltól hajnalig,
S így őröl gabonát, fűrésszel
Koporsódeszkát, s a henyélőt
Töprengésre készteti a nyugodt mozgás,
Mely folyvást erőt termel
Hasznosítván az anyagszerű időt
Míg az emberi kiáltozás elhal
A puha hótakaró felett.
Hédi Kaddour.
Fordította:Nagy Attila Kristóf
vendredi 22 août 2014
Le Moulin.
Le Moulin.
Je suis le point unique, la leçon
D’un paysage où se joignent, le soir,
Rivière, église et vieux moulin :
Le clocher monte, l’arbre tient,
La roue travaille, et l’eau grise
S’en va sous le vent d’hiver,
Laissant passer, entre chaque aube,
De quoi moudre le grain, scier
Les planches des cercueils, et faire
Rêver l’oisif, dans ce roulement calme
Qui continue à fabriquer de l’énergie
Avec le temps qui reste à la matière
Quand les hommes ont fini de crier
Sur le manteau doux de la neige.
Hédi Kaddour.
samedi 2 août 2014
A sofőr.
A sofőr.
Mi szállta meg azt a buszvezetőt,
Ki az autóbuszt otthagyva
A járdaszélre ült az Opera téren,
És könnyeinek szabad folyást engedett?
Az önsajnálat mámora? A járókelőknek
Tetszik a tetszetős bánat.
Szeretnék, ha így szólna hozzájuk:
Erdei szél zúduljon ezentúl miránk, és
Kapjon bele valahány szoknyába. Vagy így:
A bátyám egyszer azt vágta fejemhez:
Téged még az árnyékod is elhagy.
De mint aki együgyű, a sofőr csupán
Ennyit ismételget: nehéz ez a munka,
S a világ oly kegyetlen.
Hédi Kaddour verse.
Fordította:
Nagy Attila Kristóf
Mi szállta meg azt a buszvezetőt,
Ki az autóbuszt otthagyva
A járdaszélre ült az Opera téren,
És könnyeinek szabad folyást engedett?
Az önsajnálat mámora? A járókelőknek
Tetszik a tetszetős bánat.
Szeretnék, ha így szólna hozzájuk:
Erdei szél zúduljon ezentúl miránk, és
Kapjon bele valahány szoknyába. Vagy így:
A bátyám egyszer azt vágta fejemhez:
Téged még az árnyékod is elhagy.
De mint aki együgyű, a sofőr csupán
Ennyit ismételget: nehéz ez a munka,
S a világ oly kegyetlen.
Hédi Kaddour verse.
Fordította:
Nagy Attila Kristóf
Inscription à :
Articles (Atom)





