Két lányom.
A hulló este lágy fény-árnyékába veszve
az egyik hattyuként, a másik mint a gerle,
szépen és édesen, s vidáman egyaránt,
nézd, nézd a nagyleányt, s hugát, a kisleányt,
amint ülnek a kert küszöbén, és felettük
nézd a fehér csokor törékeny száru szegfűt,
mit márványurna tart, és esti szél zilál,
hajlong, őket lesi, nem mozdul s szinte száll,
borzong az árnyban, és olyan a váza-szélen,
mint lepkeraj, amely megdermedt gyönyörében.
Victor Hugo.
A hulló este lágy fény-árnyékába veszve
az egyik hattyuként, a másik mint a gerle,
szépen és édesen, s vidáman egyaránt,
nézd, nézd a nagyleányt, s hugát, a kisleányt,
amint ülnek a kert küszöbén, és felettük
nézd a fehér csokor törékeny száru szegfűt,
mit márványurna tart, és esti szél zilál,
hajlong, őket lesi, nem mozdul s szinte száll,
borzong az árnyban, és olyan a váza-szélen,
mint lepkeraj, amely megdermedt gyönyörében.
Victor Hugo.
2 commentaires:
saya berkunjung disini sobat
senang bisa menjumpai situs yang bermanfaat dan mantap disini
terima kasih dan salam sukses selalu
Sayang teman saya.
Terima kasih atas kunjungan blog
dan kata-kata baik.
Salam from Hongaria: Linda
Enregistrer un commentaire