Kollázs.

Kollázs.


A kisfiú egy házat képzelt a rajzlapra;
Tavasszal fölhúzta a falakat, kéklett az ég, gomolyogtak a felhők;
Nyáron a zsindelyek fölé Napot is helyezett, zuhogott a fény;
Ősszel azt gondolta, jó lesz, ha fölviszek rá lehullott faleveleket,

És a kisfiú csak ragasztott, ragasztott éjjel és nappal,
Volt már azon egy apa s egy anya, és sok gyerek, kutya és madár.
Végül a boldogságát könnyekkel maszatolta a lapra.

Jean Cocteau.