Tengeri szél.
Kis kert, hangás mező, téltői tarolva mind.
Élet sehol. Fokán egyhangú-szürke szirtnek,
ahol a végtelen atlanti ár törik meg,
az elfonnyadt szirom egy árva szálon ing.
S mégis fűszeres az illat, mely meglegyint,
mit a tenger lehel, s szellők hozzám röpítnek,
oly langyos pára, hogy szívet megrészegíthet;
felém e különös jószag honnan kering?
Tudom! Háromezer mérföldről jön, nyugatról,
ahol az Occidens tűzcsillaga alatt oly
aléltan fekszik az Antillák kék sora;
beszívtam e kövön, amelyre kelta ár csap,
a perzsel; a balzsamos honi légben, Amerika
kertjéből illatát a rég elnyílt virágnak.
José-Maria de Heredia.
Kis kert, hangás mező, téltői tarolva mind.
Élet sehol. Fokán egyhangú-szürke szirtnek,
ahol a végtelen atlanti ár törik meg,
az elfonnyadt szirom egy árva szálon ing.
S mégis fűszeres az illat, mely meglegyint,
mit a tenger lehel, s szellők hozzám röpítnek,
oly langyos pára, hogy szívet megrészegíthet;
felém e különös jószag honnan kering?
Tudom! Háromezer mérföldről jön, nyugatról,
ahol az Occidens tűzcsillaga alatt oly
aléltan fekszik az Antillák kék sora;
beszívtam e kövön, amelyre kelta ár csap,
a perzsel; a balzsamos honi légben, Amerika
kertjéből illatát a rég elnyílt virágnak.
José-Maria de Heredia.
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire