A kéz.

A kéz.

I.

A kéz beszél, a kéz dalol,
A kéz barát, az igazi,
A szerelmes kéz tudja jól
Hogyan kell kapni s nyújtani;

A kéz felett sírni lehet
Mint frissítő forrás felett,
A kéznek elmesélheted
Szerelmed, búd, gyötrelmedet;

A kéz pecsét bizalmadon
Benne sok fájdalom, gyönyör,
A kéz megnyugvás, izgalom,
A kéz gyógyít, és gyötör;

A kéz megmar, épp mint a fog,
Körmével tép szét, vádol,
Ártatlan, őrült állapot;
A kéz mint az ajkak, ápol;

A kéz elringat, simogat,
A kéz puha, borzongató,
A kéz ravasz, a kéz becsap,
Ó kéz, te úrnőm úrnője,ó;

A kéz megannyi öröm nekem,
Megannyi rémült testközel,
Ó kéz, kibomló szűz selyem
Felhőben meztelen kebel;

Ó kéz, te lélek madara
A gyönyör édes óráinál
Maradj még lélek madara
A múló gyönyörperc után.

Ó kéz, érzéki emlékeidtől megremegek!

II.

Azért, hogy kipróbáld elfogult, érzelmes mesémet,
Neked adom kedvesnek őt, aki sorsom rendezni fáradt:
Szemei élő virágok, haja mint lebegő kibontott szárnyak,
Szelleme sok ösvényt bejár, hangja gőgös igézet

Légy bölcs ó kéz, gyengéd nagyon, és a múltad rejtsd el
Körmeid alá, titkos rugókkal csuklód zeg- zugába,
Ahogy megsebzett szívem én is életem mélyére rejtem,
Szent emlékeim, a régi szép botlások sorába.


Rémy de Gourmont.