tag:blogger.com,1999:blog-23903591025313891152024-03-21T16:40:23.863+01:00Les poètes Français traduit en Hongrois. Linda et TebinfeaLindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.comBlogger1236125tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-81803771606475321862015-07-26T19:02:00.001+02:002015-07-26T19:02:25.276+02:00A farkas meg a bárány.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhynT9tkdIntMmwVlzA7m_Di0WSGLQexB7r9qbOrrttJJpCeJtIpyiQ7PAmyMhyphenhyphentq-98H9lnvvZgUAyAZElkH7ErbvuZXACo97Q16EOOdHUbTjixkjvTmdOXHxD6NL1iNJtgB1Ktrf-_FU/s1600/La+Fontaine_A+farkas+meg+a+b%25C3%25A1r%25C3%25A1ny.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="313" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhynT9tkdIntMmwVlzA7m_Di0WSGLQexB7r9qbOrrttJJpCeJtIpyiQ7PAmyMhyphenhyphentq-98H9lnvvZgUAyAZElkH7ErbvuZXACo97Q16EOOdHUbTjixkjvTmdOXHxD6NL1iNJtgB1Ktrf-_FU/s400/La+Fontaine_A+farkas+meg+a+b%25C3%25A1r%25C3%25A1ny.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: cyan;"><span></span></span><span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;"><i><b> </b></i></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;"><i><b>A farkas meg a bárány.<br /><br /><br />A több erő joga győz minden más jogon,<br /><br />ezt én most bizonyítni fogom.<br /><br />Egy bárány éppen inni készül<br /><br />a szép kies patak vizébül,<br /><br />amikor ott terem éhen korgó gyomorral<br /><br />a Farkas, aki úgyis mindig csak rosszat forral.<br /><br />„Hogyan merészeled zavarni kortyolásom?”- kiált<br /><br />az ádáz fenevad.<br /><br />„Lesz érte mindjárt hadd-el –hadd!”<br /><br />„Fölség! – felel Bari – jaj, könyörgök alássan,<br /><br />csak föl ne indulj ellenem sőt vennéd<br /><br />fontolóra kegyesen, hogy szomjam oltani<br /><br />– ahogyan láthatod – én itt gázoltam,<br /><br />idelenn a vízben, legalább húsz lépéssel<br /><br />lejjebb, mint te: lehetetlen tehát zavarnom italod.”<br /><br />- „De zavarod! – felel a kegyetlen vadállat –<br /><br />azt is tudom, tavaly rágalmaztál csúnyán!”<br /><br />-„Hogy tehettem volna, akkor még meg<br /><br />sem szült anyám! –felel a kis Bari –<br /><br />most is szopom nyanyámat.”<br /><br />-„Ha te ne, hát a bátyád!” –<br /><br />S hiába szól Bari: -„Nincs bátyám …”<br /><br />– „Akkor a fajtádból valaki:<br /><br />mert rajtam rágódtok ti váltig:<br /><br />ti magatok s rágódnak őrzőitek s kutyáik.<br /><br />Én mindent megtudok! És bosszút állok érte!”<br /><br />Így szólván, megragadja s viszi a sűrűségbe,<br /><br />szétmarcangolja és fölfalja végül<br /><br />– pörös eljárás nyűge nélkül.<br /><br /><br />Jean de La Fontaine<br /><br /><br />Fordította: Rónay György</b></i></span></span></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-38962523874310367352015-07-21T15:18:00.001+02:002015-07-26T19:03:03.799+02:00Le Loup et l'Agneau.<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube-nocookie.com/embed/kA4PRjxpJxo?rel=0" width="420"></iframe>
<b></b><br />
<b></b><br />
<b>Le Loup et l'Agneau.</b><br />
<br />
<b>La raison du plus fort est toujours la meilleure :</b><br />
<b>Nous l'allons montrer tout à l'heure.</b><br />
<b>Un Agneau se désaltérait</b><br />
<b>Dans le courant d'une onde pure.</b><br />
<b>Un Loup survient à jeun qui cherchait aventure,</b><br />
<b>Et que la faim en ces lieux attirait.</b><br />
<b>Qui te rend si hardi de troubler mon breuvage ?</b><br />
<b>Dit cet animal plein de rage :</b><br />
<b>Tu seras châtié de ta témérité.</b><br />
<b>- Sire, répond l'Agneau, que votre Majesté</b><br />
<b>Ne se mette pas en colère ;</b><br />
<b>Mais plutôt qu'elle considère</b><br />
<b>Que je me vas désaltérant</b><br />
<b>Dans le courant,</b><br />
<b>Plus de vingt pas au-dessous d'Elle,</b><br />
<b>Et que par conséquent, en aucune façon,</b><br />
<b>Je ne puis troubler sa boisson.</b><br />
<b>- Tu la troubles, reprit cette bête cruelle,</b><br />
<b>Et je sais que de moi tu médis l'an passé.</b><br />
<b>- Comment l'aurais-je fait si je n'étais pas né ?</b><br />
<b>Reprit l'Agneau, je tette encor ma mère.</b><br />
<b>- Si ce n'est toi, c'est donc ton frère.</b><br />
<b>- Je n'en ai point. - C'est donc quelqu'un des tiens :</b><br />
<b>Car vous ne m'épargnez guère,</b><br />
<b>Vous, vos bergers, et vos chiens.</b><br />
<b>On me l'a dit : il faut que je me venge.</b><br />
<b>Là-dessus, au fond des forêts</b><br />
<b>Le Loup l'emporte, et puis le mange,</b><br />
<b>Sans autre forme de procès.</b><br />
<br />
<b> Jean de La Fontaine.</b>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-61262200662617183652015-07-02T22:00:00.000+02:002015-07-03T00:03:53.096+02:00A beteg oroszlán meg a róka.<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyJqfncd_T_OnltP0EQ_iNEu_nKqdZ4LWqcJfnSbDNronzI1sITKr-ePLcVotc5mBGTYlkfSvzor2Uw6sS_089gP86pIKlNOGbU-cVHNpm9fgpxg1CaK36m2Sh0aq1e-9uLQATCdk1Oyo/s1600/La+Fontaine_A+beteg+oroszl%25C3%25A1n+meg+a+r%25C3%25B3ka.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="281" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyJqfncd_T_OnltP0EQ_iNEu_nKqdZ4LWqcJfnSbDNronzI1sITKr-ePLcVotc5mBGTYlkfSvzor2Uw6sS_089gP86pIKlNOGbU-cVHNpm9fgpxg1CaK36m2Sh0aq1e-9uLQATCdk1Oyo/s400/La+Fontaine_A+beteg+oroszl%25C3%25A1n+meg+a+r%25C3%25B3ka.JPG" width="400" /></a></div>
</span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;">A beteg oroszlán meg a róka.</span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"><br />Az oroszlán nagybetegen feküdt<br /><br />A barlangjában, sok hivével<br /><br />Nyomban tudatta mindenütt,<br /><br />Hogy követüket küldenék el<br /><br />Meglátogatni a királyt<br /><br />És hangsúlyozta, legkivált,<br /><br />Hogy lesz a küldöttségre gondja,<br /><br />Oroszláni szavára mondja;<br /><br />Irást ad, hogy félni se kelljen<br /><br />A foga meg a körme ellen.<br /><br />Parancsot gyors tett követett;<br /><br />Minden állat küld követet.<br /><br />Csak egy maradt otthon s csalóka<br /><br />Gúnnyal felelt neki a róka:<br /><br />"Ha nézem itt a homokon<br /><br />Elmenni nem tudok e kúsza nyomokon,<br /><br />Mind arra tart, hol az oroszlán odva,<br /><br />Egy sem tér vissza, bizakodva.<br /><br />Ez megrendíti sziveinket,<br /><br />Mentsen fel Ő Felsége minket.<br /><br />Köszönjük kegyes írását nagyon,<br /><br />El is hisszük, hogy jóba fárad,<br /><br />De barlangján csak bemenet vagyon<br /><br />És nem látjuk, hol a kijárat."<br /><br /><br />Jean de La Fontaine.<br /><br /><br />Fordította: Kosztolányi Dezső</span></b></i></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-81163230929858441472015-07-02T17:10:00.002+02:002015-07-03T00:04:22.496+02:00Le Lion malade et le Renard. <iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube-nocookie.com/embed/wumr59WQZ5M?rel=0" width="420"></iframe>
<br />
<br />
<b>Le Lion malade et le Renard. <br /><br /><br />De par le Roi des Animaux,<br /><br />Qui dans son antre était malade,<br /><br />Fut fait savoir à ses vassaux<br /><br />Que chaque espèce en ambassade<br /><br />Envoyât gens le visiter,<br /><br />Sous promesse de bien traiter<br /><br />Les Députés, eux et leur suite,<br /><br />Foi de Lion très bien écrite.<br /><br />Bon passe-port contre la dent ;<br /><br />Contre la griffe tout autant.<br /><br />L'Edit du Prince s'exécute.<br /><br />De chaque espèce on lui députe.<br /><br />Les Renards gardant la maison,<br /><br />Un d'eux en dit cette raison :<br /><br />Les pas empreints sur la poussière<br /><br />Par ceux qui s'en vont faire au malade leur cour,<br /><br />Tous, sans exception, regardent sa tanière ;<br /><br />Pas un ne marque de retour.<br /><br />Cela nous met en méfiance.</b><br />
<b></b><br />
<b></b><br />
<b></b><br />
<b><br />Que Sa Majesté nous dispense.<br /><br />Grand merci de son passe-port.<br /><br />Je le crois bon ; mais dans cet antre<br /><br />Je vois fort bien comme l'on entre,<br /><br />Et ne vois pas comme on en sort.<br /><br /><br />Jean de La Fontaine.</b>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-22209796791249316702015-06-23T17:30:00.003+02:002015-06-23T17:30:59.226+02:00A leterített oroszlán.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUdVdu42Bszp3uKBqGVxI3FF3iVDd_1mxw0683H6rxxmLgalePxY7P8nKBas_9f4vZDsXbA00R8lIkf9udy99eiIKpEUEB-Av-Czo5E7IM9pq54YDvjqcV8jHDVfJlPLuMX35rk2rOFM8/s1600/egy+gy%25C3%25B6ny%25C3%25B6r%25C5%25B1+oroszl%25C3%25A1n.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUdVdu42Bszp3uKBqGVxI3FF3iVDd_1mxw0683H6rxxmLgalePxY7P8nKBas_9f4vZDsXbA00R8lIkf9udy99eiIKpEUEB-Av-Czo5E7IM9pq54YDvjqcV8jHDVfJlPLuMX35rk2rOFM8/s400/egy+gy%25C3%25B6ny%25C3%25B6r%25C5%25B1+oroszl%25C3%25A1n.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"> </span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;">A leterített oroszlán.<br /><br /><br />A képíró kitette képét<br /><br />és azzal csalogatta népét,<br /><br />a hős vadász állt rajta s osztán<br /><br />egy leterített nagy oroszlán.<br /><br />Ki nézte, elállt szeme-szája.<br /><br />Jött egy oroszlán és ezt mondta rája:<br /><br />"Látom, világos az eset.<br /><br />Itt ti vagytok a győztesek.<br /><br />De hát a művész ravasz elme,<br /><br />kényére festhet szépre szépet.<br /><br />Több joggal állna itt a fajtám győzedelme,<br /><br />csak az oroszlán is festhetne képet."<br /><br /><br />Jean de La Fontaine.<br /><br /><br />Fordította: Kosztolányi Dezső</span></b></i></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-42047741793093302222015-06-23T16:07:00.002+02:002015-06-23T17:31:36.472+02:00Le Lion abattu par l'homme .<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhLk4Ii_AY-nTEWknW_GnhOtydnjO_qvmKHhph453zZKxbatgKtYJzbR7gnI6XjhvaASZNdXpxXuY6TWPz3zPHgcmiqZfwQbWgrtnc3Z4QzRHVTvwWFYOEYdATQQzP_cnBxRYmW3hitafF/s1600/Le+Lion+abattu+par+l%2527homme.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhLk4Ii_AY-nTEWknW_GnhOtydnjO_qvmKHhph453zZKxbatgKtYJzbR7gnI6XjhvaASZNdXpxXuY6TWPz3zPHgcmiqZfwQbWgrtnc3Z4QzRHVTvwWFYOEYdATQQzP_cnBxRYmW3hitafF/s400/Le+Lion+abattu+par+l%2527homme.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Le Lion abattu par l'homme .<br />
<br />
<br />
On exposait une peinture<br />
<br />
Où l'artisan avait tracé<br />
<br />
Un Lion d'immense stature<br />
<br />
Par un seul homme terrassé.<br />
<br />
Les regardants en tiraient gloire.<br />
<br />
Un Lion en passant rabattit leur caquet.<br />
<br />
"Je vois bien, dit-il, qu'en effet<br />
<br />
On vous donne ici la victoire ;<br />
<br />
Mais l'Ouvrier vous a déçus :<br />
<br />
Il avait liberté de feindre.<br />
<br />
Avec plus de raison nous aurions le dessus,<br />
<br />
Si mes confrères savaient peindre."<br />
<br />
Jean de La Fontaine.Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-9831464340598367212015-06-12T18:58:00.003+02:002015-06-12T18:58:58.970+02:00A földmíves és gyermekei.<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="font-size: small;"><span style="color: cyan;"> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMj1Qx_UGe4B1TjSzsgvZlPUy1CBOucCgTFxeDRt7T0Vezw3oNt-VriquDSppONqpOu8jLhYLIyRZVivh91kVd9SR-bwUGZYEo0vgvY1HJoKV612ObvTYAqY7PB3yEkq7OQw2TeDdSe0E/s1600/La+Fontaine_A+f%25C3%25B6ldm%25C3%25ADves+%25C3%25A9s+gyermekei.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="305" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMj1Qx_UGe4B1TjSzsgvZlPUy1CBOucCgTFxeDRt7T0Vezw3oNt-VriquDSppONqpOu8jLhYLIyRZVivh91kVd9SR-bwUGZYEo0vgvY1HJoKV612ObvTYAqY7PB3yEkq7OQw2TeDdSe0E/s400/La+Fontaine_A+f%25C3%25B6ldm%25C3%25ADves+%25C3%25A9s+gyermekei.JPG" width="400" /></a></div>
</span></span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="font-size: small;"><span style="color: cyan;">A földmíves és gyermekei.<br /><br /><br />Dolgozzatok mindig, verejtékezve, vágyón,<br /><br />a pénz maga édeskeveset ér.<br /><br />Egy gazdag földmíves, már a halálos ágyon,<br /><br />fiait hívja, s titkon így beszél:<br /><br />"Ne adjátok el, mond, soha e földet,<br /><br />mit apáitok is úgy örököltek:<br /><br />mert kincs van rejtve benn a mélyen,<br /><br />hol, nem tudom, de rajta csak serényen,<br /><br />majd megleli, ki dolgozni nem gyarló.<br /><br />Már kora nyárban neki lássatok,<br /><br />kapáljatok és folyton ássatok,<br /><br />viruljon ki a tarló."<br /><br />Az apa meghalt, s minden koron át<br /><br />forgatták a fiúk a boronát.<br /><br />S az év végén a föld többet terem.<br /><br />A kincsnek hűlt helye. De végtelen<br /><br />bölcs atyjuk volt, mert bárha nincs<br /><br />a mondott kincs, a munka kincs.<br /><br /><br />Jean de La Fontaine. <br /> <br />Fordította:Kosztolányi Dezső</span></span></b></i></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-17250358701063522182015-06-12T11:33:00.003+02:002015-06-12T18:59:35.357+02:00Le Laboureur et ses Enfants.<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube-nocookie.com/embed/SfIwxbd560A?rel=0" width="420"></iframe>
<br />
<b>Le Laboureur et ses Enfants. <br /><br /><br />Travaillez, prenez de la peine :<br /><br />C'est le fonds qui manque le moins.<br /><br />Un riche Laboureur, sentant sa mort prochaine,<br /><br />Fit venir ses enfants, leur parla sans témoins.<br /><br />Gardez-vous, leur dit-il, de vendre l'héritage<br /><br />Que nous ont laissé nos parents.<br /><br />Un trésor est caché dedans.<br /><br />Je ne sais pas l'endroit ; mais un peu de courage<br /><br />Vous le fera trouver, vous en viendrez à bout.<br /><br />Remuez votre champ dès qu'on aura fait l'Out.<br /><br />Creusez, fouiller, bêchez ; ne laissez nulle place<br /><br />Où la main ne passe et repasse.<br /><br />Le père mort, les fils vous retournent le champ<br /><br />Deçà, delà, partout ; si bien qu'au bout de l'an<br /><br />Il en rapporta davantage.<br /><br />D'argent, point de caché. Mais le père fut sage<br /><br />De leur montrer avant sa mort<br /><br />Que le travail est un trésor.<br /><br />Jean de La Fontaine.</b>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-79791673606006573022015-06-01T20:30:00.000+02:002015-06-01T20:30:01.812+02:00A kertész meg a várura.<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"> A kertész meg a várura.<br /><br /><br />Egy fél-parasztnak, aki Kertész<br /><br />s félig polgár, a faluja<br /><br />szélén volt egy bekerített és<br /><br />elég szép kertje, jól megművelt birtoka.<br /><br />A telket mindenütt élősövény övezte,<br /><br />s nőtt a sok vetemény, sóska, saláta benne,<br /><br />s névnapi csokrai Mancinak, Bözsinek;<br /><br />s némi spanyol jázmin; s kakukkfű, rengeteg.<br /><br />Érthető, hogy gazdánk a Várurát kereste,<br /><br />mikor dús édenét földúlta egy Nyuszi,<br /><br />„Az az ebadta dög – háborgott – reggel-este<br /><br />ott tömi bendőjét s hurkomat neveti;<br /><br />kő és bot nem segít, mindet megbűvöli:<br /><br />varázsló az, Uram!" „Varázsló? – kétli kissé<br /><br />s mosolyog a Nagyúr. – Noha pokol fia<br /><br />s akárhogy cikázik, elkapja Miria!<br /><br />Légy nyugodt, öregem, fülön csípjük az ipsét."<br /><br />„De mikor?" „Hát holnap: pusztuljon a koma!"<br /><br />Az alku áll; s másnap jön az Úr és hada.<br /><br />„Nos – szól –, reggelizzünk! Vannak-e jó csibéid?<br /><br />A ház lánya? Lássuk! Gyere csak, szivike!<br /><br />Kérik már a kezét? Van vőnk? És kielégít?<br /><br />Ám ilyenkor, öreg, ki illik – hallod-e?<br /><br />ki kell rukkolnia gubával!"<br /><br />Efféléket darál, s már enyeleg a lánnyal,<br /><br />és maga mellé ülteti,<br /><br />kézen fogja, karon, kendőjét fölveti –<br /><br />s tisztelettel, mit méreg árnyal,<br /><br />tiltakozik a kicsike,<br /><br />úgyhogy az apa is gyanút fog végtére.<br /><br />Döng a nagy vigalom, a konyhát megrohanják,<br /><br />„Pompás az illatuk: mikoriak e sonkák?"<br /><br />„Az önéi, Uram." S ő felel: „Ez igen,<br /><br />elfogadom készségesen."<br /><br />Remekül belakik. A bandája se nézi:<br /><br />ló, kutya, inasok: mind, mind versenyt zabál;<br /><br />rángatja a Gazdát, minden lében kanál,<br /><br />borát issza, lányát becézi...<br /><br />A lakoma után végre nyeregbe szállnak,<br /><br />tolong mind s kurjongat vígan,<br /><br />a sok kürt s trombita oly bősz zenebonát csap,<br /><br />hogy jó Kertészünk oda van.<br /><br />S most jön még a java: a kertet összetörték;<br /><br />palánkot dönt a had, üvegházat tipor.<br /><br />Agyő, friss hagyma és kapor,<br /><br />agyő, levesek lelke, zöldség!<br /><br />A Nyúl egy kel alatt szendergett. Keresik,<br /><br />hajszolják — végre egy lyukon át megszökik.<br /><br />Lyukon? Dőlt kerítés, nagy seb az, iszonyú, tág:<br /><br />a Várúr parancsára útját<br /><br />ott vágta a sereg, mert mi lett volna, ha<br /><br />nem lovon távozik a kert lovashada?!<br /><br />„Úri muri!" — jajdul kertészünk. De beszélhet:<br /><br />legyintenek reá, s óra múltán marad<br /><br />kár annyi vissza — hogy elvonult a csapat —<br /><br />mint amennyit száz év alatt<br /><br />nem tesz nyúl-népe a megyének.<br /><br /><br /><br />Rendezd, Herceg, ha van, társaddal a vitád:<br /><br />rendet teremteni csak bolond hív királyt.<br /><br />Ne vonjátok bele kis háborúitokba,<br /><br />s földeteket sosem tapodja.<br /><br /><br /> Jean de La Fontaine.<br /><br /><br />Fordította: Szabó Lőrinc</span></b></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7SooD1nJCzh9tmPjnEITElPnaDGZG3qXP4OylfpDXEFG-388VLecB7z3sg5oQXeq9nPWZSXhOGbjRyfPG9VYTql_rpmsJ356m89tTVi9vopDxx-l3RxvGfdvtrIYggYYOVaQ3ixv9xw4/s1600/kert%25C3%25A9szked%25C3%25B6k.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7SooD1nJCzh9tmPjnEITElPnaDGZG3qXP4OylfpDXEFG-388VLecB7z3sg5oQXeq9nPWZSXhOGbjRyfPG9VYTql_rpmsJ356m89tTVi9vopDxx-l3RxvGfdvtrIYggYYOVaQ3ixv9xw4/s400/kert%25C3%25A9szked%25C3%25B6k.JPG" width="240" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-19937783837282221242015-06-01T18:08:00.001+02:002015-06-01T20:30:28.813+02:00Le Jardinier et son Seigneur .<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2K7L3BiVJRBQwnJX0mBvsXfqkVo6pfMs1qqS9-FjNUJPbbLdwSWUAYovS_6JiZkkIsGTeXecKa3OBccOBEHTHo4dNyUKy8_a4KX8HJfUAstEuLEp_Nu4S63od8GnwxjGpvINQvu10LqmX/s1600/Le+Jardinier+et+son+Seigneur.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="257" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2K7L3BiVJRBQwnJX0mBvsXfqkVo6pfMs1qqS9-FjNUJPbbLdwSWUAYovS_6JiZkkIsGTeXecKa3OBccOBEHTHo4dNyUKy8_a4KX8HJfUAstEuLEp_Nu4S63od8GnwxjGpvINQvu10LqmX/s400/Le+Jardinier+et+son+Seigneur.jpg" width="400" /></a></b></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRyQOUFtDr0KepNdWmF2t2xC7OgBb9CxbHuC9yY5_i22kvkQeZlGkE8-KAEwkBGzs98xmECIxigkznDx66SuD2000c6qm4GKCoTSzadfSMFdjrrf-IdTGKtLDih06aUWliIoQa7X-2VhGV/s1600/homme+jardin+2.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRyQOUFtDr0KepNdWmF2t2xC7OgBb9CxbHuC9yY5_i22kvkQeZlGkE8-KAEwkBGzs98xmECIxigkznDx66SuD2000c6qm4GKCoTSzadfSMFdjrrf-IdTGKtLDih06aUWliIoQa7X-2VhGV/s320/homme+jardin+2.gif" width="284" /></a></b></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1dLwLow-8GDA57ZFrdrd1nmcUtbcUOb5DLhGYeq7r_zHhV-XrnwV5YuZBp8CDg2PYTWod-zoaM7RlQo6K_cxrFPTLFUYtopmFeyfWW5S_VLyScqmiTZN4HewrMgdEwL02gapEdouH28UQ/s1600/homme+jardin+3.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1dLwLow-8GDA57ZFrdrd1nmcUtbcUOb5DLhGYeq7r_zHhV-XrnwV5YuZBp8CDg2PYTWod-zoaM7RlQo6K_cxrFPTLFUYtopmFeyfWW5S_VLyScqmiTZN4HewrMgdEwL02gapEdouH28UQ/s320/homme+jardin+3.gif" width="284" /></a></b></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgab33ceYnjF_9vXPcB6_gcnWBk9Fh1fIBCci5c7vFwktnyYWIeo_mXkWGfRySz2lMYlLXFAxqnZHPZ0ldgfTP_lO23-l3eFYKph7pxhrbznGxq0awEche_swwCdqnpmd6VnyCrTYLSk3LY/s1600/homme+jardin+4.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgab33ceYnjF_9vXPcB6_gcnWBk9Fh1fIBCci5c7vFwktnyYWIeo_mXkWGfRySz2lMYlLXFAxqnZHPZ0ldgfTP_lO23-l3eFYKph7pxhrbznGxq0awEche_swwCdqnpmd6VnyCrTYLSk3LY/s320/homme+jardin+4.gif" width="256" /></a></b></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG-eyx1DVGwZdYlSj5A8jMCmA6UQgyrMq96f3gWzBqcOGBEhictElQNM9bbRVq47c5NFeQyq4_JP0GQ1n8XySSuMPwcBWSR42-ecJjR77TG_6nPigchkRduiwCk7X_0EqMoIEBpfuiPboW/s1600/Jardinier-7.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG-eyx1DVGwZdYlSj5A8jMCmA6UQgyrMq96f3gWzBqcOGBEhictElQNM9bbRVq47c5NFeQyq4_JP0GQ1n8XySSuMPwcBWSR42-ecJjR77TG_6nPigchkRduiwCk7X_0EqMoIEBpfuiPboW/s320/Jardinier-7.gif" width="244" /></a></b></div>
<br />
<br />
<b>Le Jardinier et son Seigneur .<br /><br /><br />Un amateur du jardinage,<br /><br />Demi-bourgeois, demi-manant,<br /><br />Possédait en certain Village<br /><br />Un jardin assez propre, et le clos attenant.<br /><br />Il avait de plant vif fermé cette étendue.<br /><br />Là croissait à plaisir l'oseille et la laitue,<br /><br />De quoi faire à Margot pour sa fête un bouquet,<br /><br />Peu de jasmin d'Espagne, et force serpolet.<br /><br />Cette félicité par un Lièvre troublée<br /><br />Fit qu'au Seigneur du Bourg notre homme se plaignit.<br /><br />"Ce maudit animal vient prendre sa goulée<br /><br />Soir et matin, dit-il, et des pièges se rit ;<br /><br />Les pierres, les bâtons y perdent leur crédit :<br /><br />Il est Sorcier, je crois. -Sorcier ? je l'en défie,<br /><br />Repartit le Seigneur . Fut-il diable, Miraut,<br /><br />En dépit de ses tours, l'attrapera bientôt.<br /><br />Je vous en déferai, bon homme, sur ma vie.<br /><br />- Et quand ? - Et dès demain, sans tarder plus longtemps. "<br /><br />La partie ainsi faite, il vient avec ses gens.<br /><br />"Cà, déjeunons, dit-il : vos poulets sont-ils tendres ?<br /><br />La fille du logis, qu'on vous voie, approchez :<br /><br />Quand la marierons-nous ? quand aurons-nous des gendres ?<br /><br />Bon homme, c'est ce coup qu'il faut, vous m'entendez<br /><br />Qu'il faut fouiller à l'escarcelle. "<br /><br />Disant ces mots, il fait connaissance avec elle,<br /><br />Auprès de lui la fait asseoir,<br /><br />Prend une main, un bras, lève un coin du mouchoir,<br /><br />Toutes sottises dont la Belle<br /><br />Se défend avec grand respect ;<br /><br />Tant qu'au père à la fin cela devient suspect.<br /><br />Cependant on fricasse, on se rue en cuisine.<br /><br />"De quand sont vos jambons ? ils ont fort bonne mine.<br /><br />- Monsieur, ils sont à vous. - Vraiment ! dit le Seigneur,<br /><br />Je les reçois, et de bon coeur. "<br /><br />Il déjeune très bien ; aussi fait sa famille,<br /><br />Chiens, chevaux, et valets, tous gens bien endentés :<br /><br />Il commande chez l'hôte, y prend des libertés,<br /><br />Boit son vin, caresse sa fille.<br /><br />L'embarras des chasseurs succède au déjeuné.<br /><br />Chacun s'anime et se prépare :<br /><br />Les trompes et les cors font un tel tintamarre<br /><br />Que le bon homme est étonné.<br /><br />Le pis fut que l'on mit en piteux équipage<br /><br />Le pauvre potager ; adieu planches, carreaux ;<br /><br />Adieu chicorée et porreaux ;<br /><br />Adieu de quoi mettre au potage.<br /><br />Le Lièvre était gîté dessous un maître chou.<br /><br />On le quête ; on le lance, il s'enfuit par un trou,<br /><br />Non pas trou, mais trouée, horrible et large plaie<br /><br />Que l'on fit à la pauvre haie<br /><br />Par ordre du Seigneur ; car il eut été mal<br /><br />Qu'on n'eut pu du jardin sortir tout à cheval.<br /><br />Le bon homme disait : "Ce sont là jeux de Prince."<br /><br />Mais on le laissait dire ; et les chiens et les gens<br /><br />Firent plus de dégât en une heure de temps<br /><br />Que n'en auraient fait en cent ans<br /><br />Tous les lièvres de la Province.<br /><br />Petits Princes, videz vos débats entre vous :<br /><br />De recourir aux rois vous seriez de grands fous.<br /><br />Il ne les faut jamais engager dans vos guerres,<br /><br />Ni les faire entrer sur vos terres.<br /><br />Jean de La Fontaine. </b>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-86077772144017600812015-05-25T20:10:00.003+02:002015-05-25T20:10:53.562+02:00A holló meg a róka.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLc-Td0aRarTvPnpWQwv4CE2mP9eUt12anCPTgC0-5z61dKy3WRorCJYG0dMRBu1zthOmT3Kkfu3Y-R1Qsvche8k58mZ4xNrQ_5a8xs6eIjbFxcwnoijuUTQDBiTAzrwFBtC9JFrWF6ew/s1600/La+Fontaine_A+holl%25C3%25B3+meg+a+r%25C3%25B3ka.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="351" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLc-Td0aRarTvPnpWQwv4CE2mP9eUt12anCPTgC0-5z61dKy3WRorCJYG0dMRBu1zthOmT3Kkfu3Y-R1Qsvche8k58mZ4xNrQ_5a8xs6eIjbFxcwnoijuUTQDBiTAzrwFBtC9JFrWF6ew/s400/La+Fontaine_A+holl%25C3%25B3+meg+a+r%25C3%25B3ka.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: cyan;"><i><b><span style="font-size: small;">A holló meg a róka.<br /><br />Holló úr ült a fatetőn, <br />Csőrébe sajt volt, jókora, <br />S kit a jó illat csalt oda, <br />A Róka szólt hízelkedőn: <br />"Á, jó napot, te drága Holló! <br />Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló! <br />Nem tódítok, de hogyha hangod <br />Olyan, mint rajtad ez a toll, ó <br />Akkor a madarak között első a rangod." <br />A Holló erre rendkívül örül, <br />Torkán egy hangot köszörül, <br />Kitátja csőrét, földre hull a sajtja. <br />A Róka felveszi és egyre hajtja: <br />"A hízelgő, akármi fajta, <br />Azokból él, akiknek hízeleg: <br />Felér a sajttal ez a lecke - vedd." <br />A Holló ámul, pironkodva, végre <br />Megesküszik, hogy nem megy soha lépre.</span></b></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: cyan;"><i><b><span style="font-size: small;"><br />Jean de La Fontaine.</span></b></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: cyan;"><i><b><span style="font-size: small;"><br />Fordította: Kosztolányi Dezső</span></b></i></span></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-19810651409970034512015-05-25T16:40:00.003+02:002015-05-25T20:11:38.460+02:00Le Corbeau et le Renard.<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube-nocookie.com/embed/xYMgdW7-s9E?rel=0" width="420"></iframe>
<br />
<b>Le Corbeau et le Renard.<br /><br />Maître corbeau, sur un arbre perché,<br /> Tenait en son bec un fromage.<br />Maître renard par l'odeur alléché ,<br /> Lui tint à peu près ce langage :<br /> «Et bonjour Monsieur du Corbeau.<br />Que vous etes joli! que vous me semblez beau!<br /> Sans mentir, si votre ramage<br /> Se rapporte à votre plumage,<br />Vous etes le phénix des hôtes de ces bois»<br />A ces mots le corbeau ne se sent pas de joie;<br /> Et pour montrer sa belle voix,<br />Il ouvre un large bec laisse tomber sa proie.<br />Le renard s'en saisit et dit: "Mon bon Monsieur,<br /> Apprenez que tout flatteur<br />Vit aux dépens de celui qui l'écoute:<br />Cette leçon vaut bien un fromage sans doute."<br /> Le corbeau honteux et confus<br />Jura mais un peu tard , qu'on ne l'y prendrait plus.<br /><br />Jean de La Fontaine.</b>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-43465075191416780372015-05-17T21:09:00.001+02:002015-05-17T21:09:14.363+02:00La Fontaine_A kocsi és a légy.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh88_uwgjeCXOKyDg-rbG6IkxXkep654gCcqZNvTKf68xbnpihoepQtukkhP9nEpG8-vXO_y6wRxONheMv1-UggG6b6HAJXL66OEXzVGpt5NbU9U3RBoxco9botctzXLse-r1yBKPVSAIY/s1600/La+Fontaine_+A+kocsi+%C3%A9s+a+l%C3%A9gy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="287" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh88_uwgjeCXOKyDg-rbG6IkxXkep654gCcqZNvTKf68xbnpihoepQtukkhP9nEpG8-vXO_y6wRxONheMv1-UggG6b6HAJXL66OEXzVGpt5NbU9U3RBoxco9botctzXLse-r1yBKPVSAIY/s320/La+Fontaine_+A+kocsi+%C3%A9s+a+l%C3%A9gy.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: cyan;"><i><b>A kocsi és a légy.<br /><br /><br />Úgy izzik a nap, hogy szikrát csihol,<br /><br />egy kocsit von a homokos, hanyatló<br /><br />lejtőn, föl a magasba hat ló,<br /><br />agg, nő és pap kiszáll a kocsiból,<br /><br />mert kereke nyikorgott, megfeneklett.<br /><br />Majd jő egy légy és mint Isten remeklett<br /><br />csodája zümmög a lovak körül,<br /><br />csípi is őket, s végtelen örül,<br /><br />hogy megindítja a kocsit,<br /><br />a kocsi orrán, meg a rúdon szálldos itt.<br /><br />S hogy nekidöccen ezalatt<br /><br />a vén szekér, s halad, halad,<br /><br />úgy véli, övé a dicsőség,<br /><br />sürög-forog és azt hiszi,<br /><br />hogy szárnysegéd, bármily pici,<br /><br />és győzni hajtja most a hősét.<br /><br />Sőt bánata határtalan,<br /><br />hogy senki sem segít, ki a batárba van,<br /><br />csak ő buzgólkodik, repes.<br /><br />Közben imádkozott a szerzetes,<br /><br />épp mostan! És egy nő dalolt,<br /><br />pedig őnéki is más dolga volt!<br /><br />A légy ellenben csak legyeskedett,<br /><br />még zúgni is kegyeskedett.<br /><br />Végül a kocsi fent gurult a sík mezőn.<br /><br />"Fújjuk ki most magunk", szólt a légy szenvedőn,<br /><br />"Biz fáradtam, míg fölért a fogat,<br /><br />fizessetek ki hát, tisztelt lovak."<br /><br /><br /><br />Sok ember így sürög-forog szüntelen,<br /><br />kéretlenül mindenbe belecseppen,<br /><br />csak hátramozdít, míg a buzgót adja,<br /><br />s a többieket dolgozni se hagyja.<br /><br /><br />Jean de La Fontaine<br /><br /><br />Fodította :Kosztolányi Dezső<br /><br />Szuper jó vers.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKTNS94y5pTpJfbmcgJULop1kP_PzyRs09b2IulWfjm44vVu3pCdFyj1IPY7GJyAj_JdrFJllMG9ZHlKxGkOUHcHe58bqFS6JOFF8E9hb6LohX1wUXuktduKUPZ9lvOsi62XL_-RN7Pcw/s1600/milli%C3%B3puszi.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKTNS94y5pTpJfbmcgJULop1kP_PzyRs09b2IulWfjm44vVu3pCdFyj1IPY7GJyAj_JdrFJllMG9ZHlKxGkOUHcHe58bqFS6JOFF8E9hb6LohX1wUXuktduKUPZ9lvOsi62XL_-RN7Pcw/s1600/milli%C3%B3puszi.gif" /></a></div>
</b></i></span></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-9820323091375630302015-05-17T19:00:00.001+02:002015-05-17T21:09:51.047+02:00Le Coche et la Mouche.<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube-nocookie.com/embed/BGRm_v1ooKk" width="420"></iframe>
<br />
<br />
Le Coche et la Mouche.<br />
<br />
<br />
Dans un chemin montant, sablonneux, malaisé,<br />
<br />
Et de tous les côtés au Soleil exposé,<br />
<br />
Six forts chevaux tiraient un Coche.<br />
<br />
Femmes, Moine, vieillards, tout était descendu.<br />
<br />
L'attelage suait, soufflait, était rendu.<br />
<br />
Une Mouche survient, et des chevaux s'approche ;<br />
<br />
Prétend les animer par son bourdonnement ;<br />
<br />
Pique l'un, pique l'autre, et pense à tout moment<br />
<br />
Qu'elle fait aller la machine,<br />
<br />
S'assied sur le timon, sur le nez du Cocher ;<br />
<br />
Aussitôt que le char chemine,<br />
<br />
Et qu'elle voit les gens marcher,<br />
<br />
Elle s'en attribue uniquement la gloire ;<br />
<br />
Va, vient, fait l'empressée ; il semble que ce soit<br />
<br />
Un Sergent de bataille allant en chaque endroit<br />
<br />
Faire avancer ses gens, et hâter la victoire.<br />
<br />
La Mouche en ce commun besoin<br />
<br />
Se plaint qu'elle agit seule, et qu'elle a tout le soin ;<br />
<br />
Qu'aucun n'aide aux chevaux à se tirer d'affaire.<br />
<br />
Le Moine disait son Bréviaire ;<br />
<br />
Il prenait bien son temps ! une femme chantait ;<br />
<br />
C'était bien de chansons qu'alors il s'agissait !<br />
<br />
Dame Mouche s'en va chanter à leurs oreilles,<br />
<br />
Et fait cent sottises pareilles.<br />
<br />
Après bien du travail le Coche arrive au haut.<br />
<br />
Respirons maintenant, dit la Mouche aussitôt :<br />
<br />
J'ai tant fait que nos gens sont enfin dans la plaine.<br />
<br />
Ca, Messieurs les Chevaux, payez-moi de ma peine.<br />
<br />
<br />
Ainsi certaines gens, faisant les empressés,<br />
<br />
S'introduisent dans les affaires :<br />
<br />
Ils font partout les nécessaires,<br />
<br />
Et, partout importuns, devraient être chassés.<br />
<br />
Jean de La Fontaine.Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-57138415974882790292015-05-11T21:59:00.003+02:002015-05-11T21:59:53.428+02:00A halál és a favágó.<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: cyan;"><i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaxITQOGr1bY2fn3vXPImt1l85wLHyKNS0iO9QFNFt8h7p7ASIPw8xTFM0BhSkmqg_bZeyQWp59BriIcoQMfAaP_SVz9LhgEGWk-V_Oilz9WYs_jl3bcYj4-cCda4zD1cg2CBT_QOIfCo/s1600/La+Fontaine_A+hal%C3%A1l+%C3%A9s+a+fav%C3%A1g%C3%B3.bmp" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaxITQOGr1bY2fn3vXPImt1l85wLHyKNS0iO9QFNFt8h7p7ASIPw8xTFM0BhSkmqg_bZeyQWp59BriIcoQMfAaP_SVz9LhgEGWk-V_Oilz9WYs_jl3bcYj4-cCda4zD1cg2CBT_QOIfCo/s400/La+Fontaine_A+hal%C3%A1l+%C3%A9s+a+fav%C3%A1g%C3%B3.bmp" width="280" /></a></b></i></span></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: cyan;"><i><b>A halál és a favágó.<br /><br /><br />Rőzsét vitt egy szegény Favágó. A sok ágtól<br /><br />Görnyedten, a gallyak s évek súlya alatt<br /><br />Nyögdécselve bizony nehézkesen haladt.<br /><br />S vityillója felé igyekezett a jámbor.<br /><br />Végül aztán, mikor már nem bírta tovább,<br /><br />A fát ledobta, s elgondolta nyomorát.<br /><br />Mióta él, ugyan milyen örömöt ért meg ?<br /><br />Van ezen a kerek földön nála szegényebb ?<br /><br />Sokszor nincs kenyere, és nincs nyugta soha.<br /><br />Asszony, népes család, adó és katona,<br /><br />Hitelező, úrdolga rágja.<br /><br /><br /><br />Nagyobb nem is lehet már nyomorúsága.<br /><br />A Halált hívja. Az nyomban ott is terem,<br /><br />Kérdezi tőle, mért hívatta.<br /><br />“Azért, hogy segítsd föl nekem<br /><br />Ezt a kéve gallyat - szólt az Öreg -, no rajta!”<br /><br />Híres orvos a Halál;<br /><br />Ne moccanjunk mégsem érte.<br /><br />Addig jó, míg van mi fáj:<br /><br />Ez az ember jeligéje.<br /><br /><br />Jean de La Fontaine.<br /><br /><br />Fordította: Rónay György</b></i></span></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-42618719804692881132015-05-11T16:48:00.001+02:002015-05-11T22:00:19.309+02:00La Mort et le Bucheron. <iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="//www.youtube-nocookie.com/embed/86dhniVQNVU" width="420"></iframe>
<br />
<br />
La Mort et le Bucheron. <br />
<br />
<br />
Un pauvre Bucheron tout couvert de ramée,<br />
<br />
Sous le faix du fagot aussi bien que des ans<br />
<br />
Gémissant et courbé marchait à pas pesants,<br />
<br />
Et tâchait de gagner sa chaumine enfumée.<br />
<br />
Enfin, n'en pouvant plus d'effort et de douleur,<br />
<br />
Il met bas son fagot, il songe à son malheur.<br />
<br />
Quel plaisir a-t-il eu depuis qu'il est au monde ?<br />
<br />
En est-il un plus pauvre en la machine ronde ?<br />
<br />
Point de pain quelquefois, et jamais de repos.<br />
<br />
Sa femme, ses enfants, les soldats, les impôts,<br />
<br />
Le créancier, et la corvée.<br />
<br />
Lui font d'un malheureux la peinture achevée.<br />
<br />
Il appelle la mort, elle vient sans tarder,<br />
<br />
Lui demande ce qu'il faut faire<br />
<br />
C'est, dit-il, afin de m'aider<br />
<br />
A recharger ce bois; tu ne tarderas guère.<br />
<br />
Le trépas vient tout guérir;<br />
<br />
Mais ne bougeons d'où nous sommes.<br />
<br />
Plutôt souffrir que mourir,<br />
<br />
C'est la devise des hommes.<br />
<br />
Jean de La Fontaine.Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-25290924068394022322015-05-10T19:20:00.002+02:002015-05-11T22:00:37.386+02:00Le dernier poème.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/foNgkRpGCl0/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/foNgkRpGCl0?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<br />
Le dernier poème.<br />
<br />
J'ai rêvé tellement fort de toi,<br />
<br />
J'ai tellement marché, tellement parlé,<br />
<br />
Tellement aimé ton ombre,<br />
<br />
Qu'il ne me reste plus rien de toi,<br />
<br />
Il me reste d'être l'ombre parmi les ombres<br />
<br />
D'être cent fois plus ombre que l'ombre<br />
<br />
D'être l'ombre qui viendra et reviendra<br />
<br />
dans ta vie ensoleillée.<br />
<br />
Robert DesnosUnknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-51578427953077513302015-05-10T19:14:00.003+02:002015-05-11T22:00:59.392+02:00Tu prends la première rue à droite.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAS5dDBH37xsp9Gl1S05YAR1xnxLctjG13k16pCOyMNZazIXBHEgevE1WZaF9YAjnercTurvalK2xR5n29VRkUUZdwJFjURYEv4ckqvNsvrE74mIt8jHMXquVKB3pgc4_r5MX4UAl-IXVd/s1600/pont-maison.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAS5dDBH37xsp9Gl1S05YAR1xnxLctjG13k16pCOyMNZazIXBHEgevE1WZaF9YAjnercTurvalK2xR5n29VRkUUZdwJFjURYEv4ckqvNsvrE74mIt8jHMXquVKB3pgc4_r5MX4UAl-IXVd/s400/pont-maison.jpg" width="400" /></a><br />
<br />
Tu prends la première rue à droite<br />
<br />
Tu suis le quai<br />
<br />
Tu passes le pont<br />
<br />
Tu frappes à la porte de la maison.<br />
<br />
Le soleil rayonne<br />
<br />
La rivière coule<br />
<br />
A une fenêtre frémit un pot de géranium<br />
<br />
Un voiture passe sur l'autre rive<br />
<br />
Tu te retournes sur le gai paysage<br />
<br />
Sans t'apercevoir que la porte s'est<br />
<br />
ouverte derrière toi<br />
<br />
L'hôtesse se tient sur le seuil<br />
<br />
La maison est pleine d'ombres<br />
<br />
Mais sur la table on aperçoit le reflet<br />
<br />
Le reflet du jour sur un fruit et une bouteille<br />
<br />
Sur une assiette de faïence et sur un meuble<br />
<br />
Et tu restes-là sur le seuil entre le<br />
<br />
Monde plein de semblables à toi-même<br />
<br />
Et ta solitude bourdonnante<br />
<br />
Du monde entier.<br />
<br />
Robert DesnosUnknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-43200561085791231552015-05-10T17:35:00.000+02:002015-05-10T17:35:17.979+02:00Utolsó vers<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7aNVgA9aeKU9fqEphTrYzrk8Ud73u07cEoaAnJ0_Gr1nGoz3nFjLDK73Ru50f0eVkWAXgWVRG1E0VGMph2fKs8NojJBFp4m4mYG0r0mS1bICrxIgvB2v_rbi6a1ZAV-l-2F68eYQO9bA/s1600/lombre+szerelem.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="292" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7aNVgA9aeKU9fqEphTrYzrk8Ud73u07cEoaAnJ0_Gr1nGoz3nFjLDK73Ru50f0eVkWAXgWVRG1E0VGMph2fKs8NojJBFp4m4mYG0r0mS1bICrxIgvB2v_rbi6a1ZAV-l-2F68eYQO9bA/s320/lombre+szerelem.JPG" width="320" /></a></b></i></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;">Utolsó vers<br /><br /><br />Oly sokáig álmodtam rólad<br /><br />s annyit jártam-keltem, beszéltem<br /><br />s szerettem árnyadat,<br /><br />hogy belőled semmi sem maradt,<br /><br /><br /><br />árnyék leszel a többi között<br /><br />százszor is sötétebb az árnynál<br /><br />s árny leszek mely újra megtalál<br /><br />élted napsugaránál.<br /><br /><br />Robert Desnos<br /><br /><br />Fordította: Somlyó György</span></b></i></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-46331504969930572042015-05-10T17:32:00.001+02:002015-05-10T17:32:16.658+02:00Az első utca jobbra.<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik4E-p4Li_LTnDSYt56HLVdo9RGlS6qpujW2jjw9bECydaz2bspNajPU7Ohfed739J8wWS-eqViy0c5KM4kyarPMxs8Om0xKvAZDCkxeRqmNj26D8dISR6XRc46G3c9ZjJIPZNSFkVfYw/s1600/a+nap-f%C3%A9nye.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="210" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik4E-p4Li_LTnDSYt56HLVdo9RGlS6qpujW2jjw9bECydaz2bspNajPU7Ohfed739J8wWS-eqViy0c5KM4kyarPMxs8Om0xKvAZDCkxeRqmNj26D8dISR6XRc46G3c9ZjJIPZNSFkVfYw/s320/a+nap-f%C3%A9nye.JPG" width="320" /></a></span></span></b></i></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;">Az első utca jobbra.<br /><br /><br />Jobbra az első utcán befordulsz<br /><br />Kiérsz a rakpartra<br /><br />Átmész a hídon<br /><br />Kopogsz az ajtón<br /><br /><br /><br />Süt a nap<br /><br />A folyó folyik<br /><br />Egy ablakban cserép muskátli borzong<br /><br />A túlsó parton egy kocsi suhan<br /><br />Visszanézel a vidám tájképre<br /><br />S észre se veszed hogy mögötted<br /><br />kinyílt az ajtó<br /><br />A ház úrnője ott áll a küszöbön<br /><br />A lakásban sötétség<br /><br /><br /><br />De az asztalon megcsillan valami fény<br /><br />A nap visszfénye egy gyümölcsön egy palackon<br /><br />Egy porcelán-tányéron egy bútoron<br /><br />S ott állsz a küszöbön a<br /><br />Magadhoz hasonlókkal zsúfolt világ<br /><br />És az egész világtól zsibongó<br /><br />Magányod között.</span></span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;"></span></span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;"></span></span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;"></span></span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"><span style="font-size: small;"><br />Robert Desnos<br /><br />Fordította: Somlyó György</span></span></b></i></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-17774869104246252772015-05-10T17:19:00.001+02:002015-05-10T17:27:48.356+02:00Chant pour la belle saison.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM2HRI6g03LkGvXYuv2h1KyzSyza7gT8MSgLoCdaODBcD9xJq1oT5w-lO2esfrp1tGEM8THFmAf4hHwbSo7NQULa0zigaF_wDayLaoBeGr4fJkSmzWxThIINe0eIoTG0oW6x1lJ5_tf0A/s1600/a+tavasz.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM2HRI6g03LkGvXYuv2h1KyzSyza7gT8MSgLoCdaODBcD9xJq1oT5w-lO2esfrp1tGEM8THFmAf4hHwbSo7NQULa0zigaF_wDayLaoBeGr4fJkSmzWxThIINe0eIoTG0oW6x1lJ5_tf0A/s320/a+tavasz.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
<b>Chant pour la belle saison.</b><br />
<b><br /></b>
<b>Rien ne ressemble plus à l'inspiration</b><br />
<b>Que l'ivresse d'une matinée de printemps.</b><br />
<b>Que le désir d'une femme.</b><br />
<b>Ne plus être soi, être chacun.</b><br />
<b>Poser ses pieds sur terre avec agilité.</b><br />
<b>Savourer l'air qu'on respire.</b><br />
<b><br /></b>
<b>Je chante ce soir non ce que nous devons</b><br />
<b>combattre</b><br />
<b>Mais ce que nous devons défendre.</b><br />
<b>Les plaisirs de la vie.</b><br />
<b>Le vin qu'on boit avec des camarades.</b><br />
<b>L'amour.</b><br />
<b>Le feu en hiver.</b><br />
<b>La rivière fraîche en été.</b><br />
<b>La viande et la pain de chaque repas.</b><br />
<b>Le refrain que l'on chante en marchant sur la route.</b><br />
<b><br /></b>
<b>Le lit où l'on dort.</b><br />
<b>Le sommeil, sans réveils en sursaut, sans angoisse</b><br />
<b>du lendemain.</b><br />
<b>Le loisir.</b><br />
<b>La liberté de changer de ciel.</b><br />
<b>Le sentiment de la dignité et beaucoup d'autres</b><br />
<b>choses</b><br />
<b>Dont on ose refuser la possession aux hommes.</b><br />
<b><br /></b>
<b>J'aime et je chante le printemps fleuri.</b><br />
<b>J'aime et je chante l'été avec ses fruits.</b><br />
<b>J'aime et je chante la joie de vivre.</b><br />
<b>J'aime et je chante le printemps.</b><br />
<b>J'aime et je chante l'été, saison dans laquelle je</b><br />
<b>suis né.</b><br />
<b><br /></b>
<b><br /></b>
<b>Robert Desnos</b>Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-51563356078359097932015-05-10T17:18:00.002+02:002015-05-10T17:24:27.702+02:00Le muguet.<div style="text-align: center;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: small;"><span style="color: cyan;"><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDWE1_12-nC18lv3s0uqQGqFx_QsF5BwzRfF3p68pfkb6lBfX3GZAdtwloHJs66ix4a6YlWY_LEKxr2criaSkG95ayb1hX7ptsRJNIxlGY_cZgZElgAQtFdC3beS600E4Oi0Ubkzo0j9M/s1600/a+t%C3%BCnd%C3%A9rek-t%C3%A1nca.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="257" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDWE1_12-nC18lv3s0uqQGqFx_QsF5BwzRfF3p68pfkb6lBfX3GZAdtwloHJs66ix4a6YlWY_LEKxr2criaSkG95ayb1hX7ptsRJNIxlGY_cZgZElgAQtFdC3beS600E4Oi0Ubkzo0j9M/s320/a+t%C3%BCnd%C3%A9rek-t%C3%A1nca.JPG" width="320" /></a></span></span></span></span></b></div>
<b><span style="font-size: small;"><span style="color: cyan;"><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;">Le muguet.<br /><br />Cloches naïves du muguet,<br />Carillonnez ! car voici Mai !<br /><br />Sous une averse de lumière,<br />Les arbres chantent au verger,<br />Et les graines du potager<br />Sortent en riant de la terre.<br /><br />Carillonnez ! car voici Mai !<br />Cloches naïves du muguet !<br /><br />Les yeux brillants, l'âme légère,<br />Les fillettes s'en vont au bois<br />Rejoindre les fées qui, déjà,<br />Dansent en rond sur la bruyère.<br /><br />Carillonnez ! car voici Mai !<br />Cloches naïves du muguet !</span></span><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;"><br />Robert Desnos</span></span></span></span></b></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-50528962036861383262015-05-06T21:44:00.001+02:002015-05-10T17:27:13.985+02:00Ének a szépség évszakáért.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq5D3rc-OQb7b3iz11uDOpf5zb9X-dAPScIcIkfAylyTd1Kp7pkkokUq_TfSh1Wt7h-ls5j84RGnOLhf4wxy3SDua5unw9iZNLVWkXbCfK7wNf3s4BVx3A-n_77RDIGP-R_0O8fdIK4Gk/s1600/tavaszi.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq5D3rc-OQb7b3iz11uDOpf5zb9X-dAPScIcIkfAylyTd1Kp7pkkokUq_TfSh1Wt7h-ls5j84RGnOLhf4wxy3SDua5unw9iZNLVWkXbCfK7wNf3s4BVx3A-n_77RDIGP-R_0O8fdIK4Gk/s320/tavaszi.JPG" width="320" /></a></b></i></div>
<br />
<span style="color: cyan;"><i><b>Ének a szépség évszakáért.<br /><br />Nincsen ahhoz hasonló ihletés,<br />mint egy tavaszi reggel mámora<br />vagy vágy, mit asszony ébreszt.<br />Lenni, mint annyi más - s már nem magunkként.<br />Mozdulni kész lábbal illetni földet.<br />Ízlelve szívni tiszta levegőt.<br /><br />Nem éneklek ma este én<br />a harcról.<br />Csak arról, ami védekezni sarkall.<br />Az élet gyönyöréről.<br />A borról, mit barátokkal iszunk meg.<br />A vágyról.<br />Tűzről a télben.<br />Hűs folyóról a nyárban.<br />Kenyérről, húsról minden étkezésnél.<br />A refrénről, mit úton menve zengünk.<br /><br />Az ágyról, melyben alszunk.<br />A reggelről, amelyen nem riadva<br />ébredünk, holnapoktól rettegően.<br />A ráérő időről.<br />Kedvére változó mennyboltozatról.<br />A méltóságérzetről s más egyébről,<br />amely mer<br />birtoklást tiltani az embereknek.<br /><br />Dalolva áldom díszét a tavasznak.<br />Dalolva áldom gyümölcsét a nyárnak.<br />Dalolva áldom örömét a létnek.<br />Dalolva áldom a tavaszt, s leginkább<br />a nyáridőt, az évszakot, amelyben<br />születtem.<br /><br />Robert Desnos</b></i></span><br />
<br />
<span style="color: cyan;"><i><b><br />Fordította: Baranyi Ferenc</b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6MhbC211SeZKen1e-Tba5XUfGU7JxtC57Qjrkqr6cBXD_KV0hfhhDRsqt6HnMjG_X9f2Jci9LCphDe0vfAkWH-GrlHylcXXIjpmG8PykIluRXp21tGZxAidpaFOS0d2dwzRdWsd86xOg/s1600/summer.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="238" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6MhbC211SeZKen1e-Tba5XUfGU7JxtC57Qjrkqr6cBXD_KV0hfhhDRsqt6HnMjG_X9f2Jci9LCphDe0vfAkWH-GrlHylcXXIjpmG8PykIluRXp21tGZxAidpaFOS0d2dwzRdWsd86xOg/s320/summer.JPG" width="320" /></a></div>
<br />Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-41497767336854475182015-05-06T21:33:00.002+02:002015-05-06T21:35:32.837+02:00A gyöngyvirág.<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><span style="font-family: Verdana; font-size: x-small;"></span></i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ6dKbqhMAgGmppV6ov6tK0tuUXEYc3ldWQmgrmbFjF38GA2o4T5SSa60weWyuwe0NTHs_WgDbcgeTff9myqGYX20s6vt4UW-X9D09S9SzL9f5TjEdKNU57cq-zMJY9IoCJZEpYqlgOq0/s1600/az-erd%C5%91ben.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="254" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ6dKbqhMAgGmppV6ov6tK0tuUXEYc3ldWQmgrmbFjF38GA2o4T5SSa60weWyuwe0NTHs_WgDbcgeTff9myqGYX20s6vt4UW-X9D09S9SzL9f5TjEdKNU57cq-zMJY9IoCJZEpYqlgOq0/s320/az-erd%C5%91ben.JPG" width="320" /></a></div>
<span style="background-color: cyan;"><b><span style="color: cyan;"><span style="background-color: cyan;"><span id="wrfi" style="display: block; font-size: small; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;">A gyöngyvirág.<br /><br />Gyermeki harangocskái a gyöngyvirágnak<br />Csilingeljetek! Mert íme itt a május!<br /><br />A fény zuhataga alatt<br />A fák dalolnak a gyümölcsösben,<br />És a veteményes magjai<br />Kacagva bújnak elő a földből.<br /><br />Csilingeljetek! Mert íme itt a május!<br />Gyermeki harangocskái a gyöngyvirágnak!<br /><br />Fénylő szemekkel, könnyű szívvel<br />A leánykák az erdőbe mennek<br />Utolérni a tündéreket, akik már<br />Körtáncot lejtenek a hangásban.<br /><br />Csilingeljetek! Mert íme itt a május!<br />Gyermeki harangocskái a gyöngyvirágnak!</span></span></span></span><span id="wrfi" style="display: block; font-size: small; height: auto;"><span style="color: #cc33cc; font-family: Verdana;"> </span></span><span id="wrfi" style="display: block; font-size: small; height: auto;"><span style="color: #cc33cc; font-family: Verdana;"><span style="color: cyan;"><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;">Robert Desnos</span></span></span><span style="color: cyan;"><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;"> </span></span></span><span style="color: cyan;"><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;"> </span></span></span><span style="color: cyan;"><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><span style="font-family: Verdana;">Fordította: Julianna</span></span></span></span></span></b></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><i><span style="color: #cc33cc; font-family: Verdana; font-size: x-small;"><span style="color: cyan;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxHT0lG1Op62u_Qv0A6KrHfk9JZhC8-RuvPdobgUFRMDTPSmsmc9DRSCdyHtRT4sifT91BOHI9MYx4ygnGfrny3fSv9HLI_drK7yXqQWuZnsr1K79LAM7T08fTFqNzFnz16Z3lVz3Ny2c/s1600/gy%C3%B6ngyvir%C3%A1gok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxHT0lG1Op62u_Qv0A6KrHfk9JZhC8-RuvPdobgUFRMDTPSmsmc9DRSCdyHtRT4sifT91BOHI9MYx4ygnGfrny3fSv9HLI_drK7yXqQWuZnsr1K79LAM7T08fTFqNzFnz16Z3lVz3Ny2c/s320/gy%C3%B6ngyvir%C3%A1gok.jpg" width="320" /></a></span></span></i></span></div>
<span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><i><span style="color: #cc33cc; font-family: Verdana; font-size: x-small;"><span style="color: cyan;">
<span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"><i><span style="font-family: Verdana; font-size: x-small;"> </span></i></span></span> </span></i></span><br />
<span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"></span><span id="wrfi" style="display: block; height: auto;"></span>Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2390359102531389115.post-310436479294644172015-05-02T22:47:00.001+02:002015-05-02T22:47:25.541+02:00Az oroszlán udvara.<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;"> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8huUwYofMQ_0xOWmptW7_alInDbbCfAESJBsNiNe9jSZ9aAM6ZNNV-qHI1CZKqI5I9d8Cnc5cOGNcJX-YhvBl3tE0Q1-3L96gD4Q84qbm5lGNCuLMoNKbmSzjdICuEMDYZfVpZB_-qfU/s1600/La+Fontaine-Az+oroszl%C3%A1n+udvara.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8huUwYofMQ_0xOWmptW7_alInDbbCfAESJBsNiNe9jSZ9aAM6ZNNV-qHI1CZKqI5I9d8Cnc5cOGNcJX-YhvBl3tE0Q1-3L96gD4Q84qbm5lGNCuLMoNKbmSzjdICuEMDYZfVpZB_-qfU/s400/La+Fontaine-Az+oroszl%C3%A1n+udvara.JPG" width="271" /></a></div>
</span></b></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><b><span style="color: cyan;">Az oroszlán udvara.<br /><br />Egyszer kíváncsi volt az állatok Királya,<br /><br />az Ég mily népeket rendelt szolgálatára.<br /><br />Futárokat szalajtva szét<br /><br />alattvalóit mind hivatta,<br /><br />vitték pecsétes levelét,<br /><br />mely országszerte tudtul adta,<br /><br />hogy Őfelsége udvarát<br /><br />megnyitja néhány héten át,<br /><br />s az ünnepélyes alkalomra<br /><br />nagy lakoma készül, melyet<br /><br />majomparádé is követ.<br /><br />Nyilvánvaló, e nagy kegyesség<br /><br />azért volt, hogy dicső hatalma így kitessék<br /><br />Palotájába hívta hát<br /><br />népét. Mit, palota! Hússzék inkább! Szagát<br /><br />érezték messziről. Orrát a balga Medve<br /><br />befogta, s bajt hozott szegény fejére tette:<br /><br />nem tetszett képe a Királynak, és legott<br /><br />Plutóhoz küldte őt, hogy fintorogjon ott.<br /><br />Dicsérte a Majom a büntető szigort,<br /><br />s – túlzó hízelkedő – dicsérte Fejedelme<br /><br />haragját, karmait, barlangját és szagát:<br /><br />hozzá az ámbra és virág<br /><br />fokhagyma csak. Hanem bolond hízelkedése<br /><br />nem jól ütött ki: a Király megölte érte.<br /><br />Ez a Nagyúr is, gondolom,<br /><br />Caligulával volt rokon.<br /><br />Ott volt a Róka épp a Fenség közelében.<br /><br />„Mondd csak – kérdezte –, mit érzel. Megmondhatod<br /><br />nyíltan." De az ötölt-hatolt,<br /><br />hogy náthás, véleményt nem mondhat semmiképpen.<br /><br />És szárazon megúszta szépen.<br /><br /><br /><br />S mindebből megtanulhatod:<br /><br />az udvarban, ha ott sikert akarsz elérni,<br /><br />ne hízelegj bután, s ne merj nyíltan beszélni.<br /><br />Jobb, hogyha agyafúrt némelykor válaszod.<br /><br /><br />Jean de la Fontaine<br /><br /><br />Fordította:Lator László</span></b></i></div>
Lindahttp://www.blogger.com/profile/04925206657553562319noreply@blogger.com0